Bálna parazita.


Hosszúszárnyú bálnák Megaptera Gray Navigációs menü Paraziták kényszerítették öngyilkosságra a bálnákat? A lárva bebábozódott és kikelt.

Ceteket szekíroz a mélységek démonikus banditája Elter Tamás Ilyenek többek között a parazita életmódot folytató és a nyílt óceán nagy mélységeiben honos szivarcápák. Vérszívók támadnak a sötét mélységekből Az éves migrációjuk alatt a trópusi vizeken keresztülvándorló ceteken gyakran észlelhetők mély, kerek, kráterszerű harapásnyomok. Ez már régi felfedezés, mint ahogyan az is ismert a tengerbiológusok előtt, hogy az apró sérülésnyomok elkövetői a mélytengeri világítócápák családjába Dalataidae tartozó, kis termetű szivarcápák Isistius sp.

bálna parazita körömféreg és galandféreg széles

Egészen eddig ismeretlen volt azonban, hogy hol és milyen gyakorisággal támadnak rá a vonuló cetekre ezek az apró mélytengeri vámpírok. A tüskéscápa-alakúak népes rendjébe többnyire apró termetű porcos halak tartoznak, mint például a legfeljebb félméteres szivarcápák. Akadnak a csoportban azonban valódi óriások is, ilyen a sarkköri fagyos vizekben élő, akár a 7 méteres hosszúságot is elérő grönlandi cápa Somniosus microcephalus Forrás: NOAA Okeanos Explorer Program A bálnadémonoknak is aposztrofált, általában bálna parazita cm hosszú kozmopolita parazitacápák a világtenger meleg vizes térségeiben, az északi A szivarcápák kozmopolita fajok, a világtenger meleg vizes régiójának nagy mélységeiben élnek.

Megjelenésük[ szerkesztés ] Ezeknek az élőlényeknek a teste igen lapított, hátsó részük nagyon kicsi. Lábaik, főleg az utolsó három pár, jól kifejlett karmokban végződnek, amelyekkel a gazdaállatba kapaszkodnak. Az állatok hossza fajtól függően milliméter között lehet. Életmódjuk[ szerkesztés ] Narancssárga színű bálnatetvekkel ellepett Eubalaena-faj A legtöbb bálnatetűfaj csak egy bizonyos cetfajon fordul elő. Életük minden szakaszát a gazdaállaton töltik, soha nem úsznak szabadon.

Testhosszuk 30—50 centiméterForrás: Wikimedia Commons A világtenger szürkületi bathyálisilletve sötét abisszikus zónájában élnek, jellemzően és méter közötti mélységtartományban. Állkapcsaikban a testméretükhöz képest aránytalanul nagy, rendkívül éles, háromszög alakú fogak lapulnak, amelyekkel könnyedén átharapják még a cetek vastag bőrét is.

A vérszívók a hímeket kedvelik [origo] Bizonyítást nyert, hogy a hímeket, állatokat és embert egyaránt gyakrabban kínozzák paraziták, mint nőstény társaikat.

Ritka felvétel a mélytenger világából: szabadon úszó szivarcápaForrás: J. Lambus Azonban nem válogatósak, más nagyobb testű cápákat, csontos halakat is megtámadnak. Az áldozat testébe mély, kerekded lyukat harapnak, és a hámrétegbe bevágódó fogaikkal tartják magukat a prédaállaton mindaddig, amíg meg nem szívják magukat vérrel.

bálna parazita pinworm paraziták emberben

A szivarcápák vérszívó, parazita életmódot folytatnak. A nagyobb cetek testén akár hosszabb ideig megtapadva szívják a gazdaállat vérétForrás: Kids Britannica Életmódjuk miatt rendkívül nehezen megfigyelhetők, ezért is érdekes a Fokvárosi Egyetem Dél-afrikai Köztársaság kutatói által publikált, a szivarcápák cetek elleni támadásait vizsgáló tanulmány.

Tartalomjegyzék

Különösen a nagyobb mélységbe merülő cetfajok veszélyeztetettek A Fokvárosi Egyetem két tengerbiológusa hosszú munkával, számos elpusztult cet tetemét megvizsgálva jutott arra a megállapításra, hogy elsősorban három nagytestű cetfaj, az akár 27 méteres hosszúságot bálna parazita elérő közönséges barázdásbálna Balenoptera physalusaz ugyancsak a barázdásbálnák családjába Balenopteridae tartozó Bryde-bálna Balenoptera edenivalamint a fogascetek Odontoceti óriása, a nagy ámbráscet Physeter macrocephalus vam kitéve a szivarcápák támadásainak.

Ez a barázdásbálna-féle a szivarcápák egyik kedvenc célpontjaForrás: Elter Tamás A kutatók e cetfajok vonulási idejének ismeretében azt is vizsgálták, hogy a cetek mely időszakban lehetnek legjobban kitéve a vérszívók agressziójának.

Az akár 20 méteres maximális hosszúságot is elérő nagy ámbráscet Physeter macrocephalus méternél nagyobb mélységbe képes lemerülni, egyetlen lélegzetvétellelForrás: Wikimedia Commons A szivarcápák támadásával érintett három cetfaj közös jellemzője, hogy valamennyien viszonylag mélyre merülnek; a közönséges barázdásbálna a szürkületi zóna felső határáig, méteres vízmélységig, a Bryde-bálna méterig, míg a cetek abszolút mélymerülési rekordját tartó nagy ámbráscet akár 2 méterig is bálna parazita.

Szivarcápa harapásnyoma egy palackorrú delfin hátánForrás: Marine Biology Noha bálna parazita szivarcápák napközben jellemzően méternél nagyobb vízmélységben tartózkodnak, éjszaka, amikor a felszíni meleg víztömegek lesüllyednek, és a hideg, mélységi vizek a felszínre áramolnak ezt a napi periodicitású függőleges áramlási rendszert termohalin konvekciónak hívják a tengertani szakirodalombana mélyvizekben élő tengeri állatok, így a szivarcápák is, a felszínközeli vízrétegekbe emelkednek.

bálna parazita parazitakezelés által okozott köhögés

A szivarcápa állkapcsa nagy, borotvaéles foggakkal van felszerelveForrás: NOAA Ezért igen valószínű, hogy a kisebb merülésű cetekre éjszaka tapadnak rá, az méternél is mélyebbre merülő nagy ámbráscetet viszont természetes élőhelyükön is megtámadhatják.

Egyébként a szivarcápák jól elviselik a mélységváltozást; piócaszerűen áldozatukra tapadva hosszabb ideig is képesek a cetek testén maradni, egyfajta ideiglenes élőhelyként használva azt.

A cetek elleni támadások főleg tavasszal gyakoriak A kutatók megvizsgálták azokat a meleg vizes óceáni területeket is, amelyeket éves vándorlásuk során a cetek útba ejtenek, hogy behatárolják a támadásokat különösen jellemző időszakokat.

A déli féltekén ez a márciustól szeptemberig terjedő időszakot jelenti, szerk.

bálna parazita segít a hagyma a parazitáktól

A szivarcápa áldozatai között nemcsak cetek, hanem nagyobb csontos halak is szerepelnek, mint például a képen látható atlanti pomfret Brama brama Forrás: Icgtiology A szivarcápa-támadások a tavasz derekától válnak szignifikánssá, amikor a cetek elérik az apró vérszívó ragadozók élőhelyét rejtő óceáni területet.

A közönséges barázdásbálna Balenoptera physalis a vérszívó szivarcápa leggyakoribb áldozataForrás: Wikimedia Commons A cettetemek vizsgálata más szempontból is hasznos információkkal szolgált.

bálna parazita parazita külső

Szivarcápa harapásnyomai egy elpusztult bálna testénForrás: Wikimedia Commons A szivarcápák tanulmányozása mélytengeri életmódjuk miatt rendkívül nehéz feladat.

Ezért az általuk okozott sérülések statisztikai vizsgálata e fajok életmódjának jobb megismeréséhez is hozzásegítheti a kutatókat.

Különösen a nagyobb mélységbe merülő cetfajok veszélyeztetettek

Tengeralattjárókat és embert is ért már szivarcápa-támadás Az apró tengeri vérszívó harapásának nemcsak a cetek, bálna parazita időnként az ember, sőt bizonyos tárgyak is ki vannak téve. Az es évek végén, illetve a as években, amikor az amerikai haditengerészet néhány tengeralattjáró-egységét neoprén bevonattal látták el, többször találtak szivarcápa-harapásnyomokat a bevonaton.

bálna parazita férgek típusú férgek férfiak gyógyszerek

Egy mélyvizekbe leeresztett horogra akadt bálna parazita Wikimedia Commons márciusában a Hawaii-szigetekhez tartozó Mauin egy helyi lakost, Mike Spladinget ért szivarcápa-támadás, miközben átúszta az Alenuihaha-csatornát. A Mike Plading testét ért harapásnyomForrás: Nerdist. Kapcsolódó cikkek.